Nemzetközi Nejlonzacskómentes Nap! Július 3.
Mondj végleg nemet az eldobható nejlonzacskókra!
A nejlonzacskómentes világnap célja, hogy felhívja a figyelmet a zacskók káros környezeti és gazdasági hatásaira és, hogy szorgalmazza – a műanyag bevásárlószatyrok használata helyett – a környezetkímélőbb megoldások alkalmazását.
A Nejlonzacskómentes Világnapot először 2010-ben szervezték meg a spanyol Fundació Prevenció de Residusi Consum és a nemzetközi GAIA szervezetek irányításával, számos ország civiljeinek és hatóságainak közreműködésével.
Tudtad, hogy egy nejlonzacskó lebomlási ideje ötszáz évig is eltarthat?
A vékonyfalú műanyagzacskó a hetvenes években terjedt el és szerzett egyre nagyobb népszerűséget. Kezdetben Amerikában, majd nagyon gyorsan az egész világon. Magyarországon naponta közel egymillió darab fogy belőle, ami a hipermarketek korában egyáltalán nem meglepő.
Mivel a szigorítások ellenére is a bevásárlószatyrokat még mindig sok helyen ingyen adják a vásárlás mellé. ĺgy nem is csoda, ha elképesztő mennyiségű zacskót gyűjtünk be hétről hétre. Ráadásul mivel ingyenes, hajlamosak a vásárlók szemétként kezelni és hazaérve kidobni.
Miért olyan népszerű?
A műanyag mára a legkedveltebb anyaggá nőtte ki magát. Könnyű, sokrétűen felhasználható, vízálló, strapabíró és e mellett roppant olcsón előállítható.
Egy nejlonzacskó mindössze pár gramm, vastagsága sem haladja meg a néhány millimétert. A környezet szempontjából ez okozza a legnagyobb gondot: hajlamosak vagyunk ugyanis azt hinni, hogy egy nejlonzacskó szinte ártalmatlan, és nem is vehető hulladékszámba. Pedig de még mennyire, hogy az!
Ezeket az eldobható zacskókat ma már nagyüzemben gyártják szerte a világon, és becslések szerint egy év alatt 4-5 trillió nejlonzacskó kerül forgalomba a bevásárlószatyroktól kezdve a szemetes zsákokig. (Chemical Market Associates szerint)
A hulladéklerakókban halmozódó műanyag is nagy probléma, de a legnagyobb baj azonban az, hogy a nejlonzacskók többsége el sem jut a lerakóig, hanem a szél segítségével szétszóródik szerte a világon súlyosan szennyezve környezetünket. Az eldobált nejlonzacskók leginkább a vízi élővilágra veszélyesek, egyrészt mert eleve hajlamosak idővel folyókban, tavakban, tengerekben kikötni, másrészt a vízi élőlények egy része könnyen összekeveri őket a táplálékkal, és megpróbálja megenni. Lenyelt szatyrok gyakran fulladásos halált okoznak, de
az is elég káros ha az állatnak sikerül megennie őket, vagy ha csak simán beleakad.
Nem csoda hát, hogy a felesleges fogyasztás egyik gyűlölt szimbólumává vált az évek során!
Mi a zacskóhelyzet a nagyvilágban?
Jó példák akadnak szerencsére a nagyvilágból. Több országban korlátozzák vagy tiltják a műanyagszennyezéshez nagymértékben hozzájáruló műanyagzacskók (hivatalos elnevezéssel: vékony falú műanyag hordtáskák) használatát (pl. Kínában és Indiában).
Máshol is próbálnak küzdeni a nejlonszatyrok ellen. Van olyan hely, ahol például nejlonszatyor-mentes napot jelöltek ki. Banglades is igyekszik tiltani a műanyag zacskókat, mivel azok gyakran eltömítik a vízvezetékeket és szennyvízcsatornákat, ami dugulást és áradást okoz, és ennek következtében betegségeket terjeszt. ĺrországban adót vetettek ki a nejlonszatyrokra, így 95 százalékkal csökkent a „szatyorhasználat“.
Betiltották az egyszer használatos műanyag bevásárlószatyrokat Ausztrália két újabb szövetségi államában is, így Új-Dél-Wales kivételével már az egész kontinensen tilos ingyen vékony műanyagzacskót osztogatni a vásárlóknak.
Jó az, ha papírzacskót választunk, akkor helyette?
Sajnos nem! Akkor sem örülhetünk felhőtlenül, ha vásárláskor műanyagzacskó helyett papírzacskót nyomnak a kezünkbe. Ha sok papírzacskót gyártanak, akkor a fáknak mondhatunk búcsút, ráadásul a nejlonzacskó gyártása mintegy 20-40 százalékkal kevesebb energia és vízhasználatot követel, mint a papírzacskóé, és a légszennyezés is kisebb. A műanyaggyártó cégek azt is szívesen hangoztatják, hogy a hulladéklerakók jelenlegi körülményei között a papírszatyrok sem bomlanak le (ami így van, bár ha megfelelőek lennének a lerakók körülményei, a papír műanyagnál sokkal gyorsabban és könnyen lebomlana).
Ha hetente csak 7 műanyag zacskót „fogyasztunk” azaz naponta 1 db-ot (és van, hogy többet!), az évente 365 zacskót jelent, ami egy életen át több mint 29 000 zacskó. A többi műanyag csomagolóanyagról nem is beszélve…
Mit tehet egy átlag felhasználó?
- Utasítsd vissza a nejlonzacskót és használj vászon bevásárlótáskát, kosarat helyette! (Lehetőség szerint mindig!)
- Ha még nincsen vászonszatyrod, szerezz be egyet! Addig is vásárlás előtt keress otthon egy már régebbi műanyagszatyrot, hogy ne kelljen újat venned, már ezzel is kevesebb zacskót fogyasztasz el.
- A zöldség, gyümölcs, kifli-zsömle vásárlásnál is otthonról hozott kis átlátszó műanyagba vagy erre a célra rendszeresített vászonzacskóba pakolj.
- Az is egy lépés, ha lebomló vagy újrahasznosított papírba csomagolt árut vásárolunk.
- A már meglévő műanyagszatyrokat használd fel más célra is. Például szemetesnek. Már ezzel is többet teszel a környezetért, mint az átlagfogyasztók!
- Hívd fel ismerőseid figyelmét a július 3-án tartandó nemzetközi nejlonzacskómentes napra! 🙂
