Szerencsére egyre többen figyelnek oda az egészséges étkezésre vagy keresik a boltok polcain a természetes tisztítószereket.

De mi a helyzet a kozmetikumokkal?

Ha egy arckrémet keresünk rengeteg márka terméke közül választhatjuk ki a nekünk tetszőt.

Na de vajon mit rejt a csili-vili több ezer Ft-os termékcsomagolás?

Talán nem árulunk el nagy titkot azzal, hogy nem mindig a legegészségesebb termékeket.

Sok veszélyes anyag bújik meg a polcokon… nézzük meg mi az, amit mindennap a bőrünkre kenünk.

Mik a kedvenc arckrémünkben vagy samponunkban található veszélyes kozmetikai összetevők?

Káros összetevők a kozmetikumainkban! 

Az Environmental Working Group nevű amerikai környezetvédő szervezet felmérése szerint a nők naponta átlagosan tizenkétféle kozmetikumot használnak 168 különböző összetevővel, míg a férfiak hat terméket 85 összetevővel.*

Szerencsésnek mondhatjuk magunkat, hiszen az európai szabályozások eléggé szigorúak.

De bármilyen szigorú is a hazai szabályozás, gyakorlatilag lehetetlen valamennyi gyanús vegyületet elkerülni, ráadásul egyéni érzékenység „károsnak nem minősülő” anyaggal szemben is jelentkezhet és ennek mértéke esetenként eltérő.

Valóban nehéz valamennyi káros összetevőt elkerülni, de ez nem jelenti azt, hogy ne csökkenthetnénk, jelentős mértékben a legveszélyesebb kemikáliákkal való érintkezést.

A kozmetikumok összetevői közt sok rövidítés, idegen nyelvű, vagy csak a kémiában jártas egyének számára felismerhető név szerepel.

 

Ezeket kerüld el messzire:

Formaldehid/Formaldehyde

Formaldehidet tartalmazhatnak a kozmetikumok közül például a különféle folyékony szappanok, a samponok ( rossz hír, hogy még a babasamponok is!), a tusfürdők, a fogkrémek, a hajzselék és hajfixálók, a szemhéj- és szempillafestékek és sok egyéb kozmetikum, valamint a folyékony tisztítószerek és a WC-tisztítók többsége is.

 

Az Egészségügyi Világszervezet Nemzetközi Rákkutatási Hivatala rákkeltő hatású anyagnak minősítette, így messze kerülendő!

Továbbá az arra érzékenyeknél más kis mennyiségben is allergiás reakciót válthat ki.

 

Leggyakrabban a levegőből belélegezve, de akár a bőrön át is képes bejutni az ember szervezetébe.
Újabb kutatások alapján ismerté vált, hogy a formaldehid nemcsak a ritka orr-rákhoz, hanem a gyakrabban előforduló leukémia kialakulásához is hozzájárul.

Érdemes az összetevők között az alábbi kifejezéseket is figyelni, mert ezekből kis mennyiségű formaldehid szabadul fel pl. quaternium-15, a dimetil-dimetil (DMDM) hidantoin, az imidazolidinyl urea, a diazolidinyl urea.

( Megjegyzés: otthonodban nagyon sok helyen találkozhatsz ezzel a vegyi anyaggal mivel fából készült bútoraid, a padlók, ajtók és ablakkeretek ragasztó és hőszigetelő anyagai tartalmazhatnak formaldehidet. Vásároljunk formaldehidben szegény vagy formaldehid-mentes bútorokat és új bútor vásárlásnál szellőztessünk sokat! )

 

Ftalátok/Phthalates

Flatálokat használnak az iparban a műanyagtermékek lágyítására. A kozmetikai iparban az ún. kisebb molekulatömegű ftalátokat használják. Ez a veszélyes kozmetikai összetevő megtalálható a kozmetikumok, testápoló termékek (pl. bőrhidratáló krémek), parfümök, hajlakkok, szappanok, samponok, körömlakkok és gyógyszerek adalékanyagai között.

A kozmetikai cikkek színének és illatának  tartósítására is használják, ráadásul ezt pontosan nem is tüntetik fel a csomagoláson, hiszen nem részletezik, hogy az illatanyag (fragrance vagy perfume) milyen összetételű.

A várandósság alatt a magzati fejlődés kritikus szakaszaiban komoly veszélyeket tartogatnak. A magas koncentrációnak kitett anyukáknak a fiúgyermekük nagyobb eséllyel születik ivarszervi elváltozással, mivel a ftalátok képesek átjutni a placentán, és a gyermeket már az anyaméhben is károsítani.

Egyes ftalátok a hormonrendszerbe avatkozva korai pubertást okoznak, károsítják a férfiak szaporodási képességét és csökkentik a serdülő hímneműek tesztoszteronszintjét, ami alacsony spermaszámhoz vezet, ezért összefüggésbe hozhatók a férfiak termékenységi problémáival.

Szerencsére az Európai Unió szigorúan korlátozza a ftalátok használatát a kozmetikai anyagokban.

 

Az alábbi vegyületek kerülendőek és tiltottak:
A szaporodási képességet károsító (DEHP, BBP, DBP, DIBP) vegyületek
Gyermek fejlődését károsító hatású vegyületek (DEHP, DBP, BBP, DINP, DIDP és DNOP)

 

Ftalátok nem csak a kozmetikai iparban keresendők, sajnos ez az anyag körülvesz minket mindenhol.

Gyakoriak az olyan fogyasztói termékekben, mint pl. a rugalmas műanyag játékok, zuhanyzó függöny, tapéták, kenőanyagok, PVC-sötétítőfüggönyök, élelmiszer- és műanyag csomagolások, rovarirtó szerek, de használják bútorok és textilek előállításánál is.

 

Parabének/ Parabens:

A parabének baktérium- és gombaölő hatásúak, valamint tartósítószerként használják a kozmetikai és gyógyszeriparban.

Főként nagy víztartalmú termékekben találhatók meg pl. arckrémek, testápolók, hidratálókrémek, samponok-balzsamok, borotvazselék, arctisztítók- lemosók, fogkrémek, dezodorok, de még a naptejekben is előfordul. Így észre sem vesszük, de szinte folyamatosan érintkezünk vele, nem meglepő tehát, hogy az emberek túlnyomó részének szervezetében kimutatható.
Az anyag leginkább a bőrön és a tápcsatorna falán át felszívódva jut a véráramba. Folyamatos parabént tartalmazó kozmetikumok használata esetén felhalmozódhatnak a szervezetben.

Miért veszélyes?
Nyálkahártya irritáló hatása ismert, az arra érzékenyeknél és kisgyermekeknél allergiás reakciókat válthat ki. Az emberek 0.5-3.5%-a allergiás a parabénekre, ezekből az emberekből főként ekcémás reakciót váltanak ki a vegyületek.

Még mindig sok az ellentmondás az anyaggal kapcsolatban, hiszen nincs még egyértelmű kimutatás arra vonatkozóan, hogy a parabének károsak lennének. Azonban egyre több a kétely a biztonságát illetően pl. összefüggésbe hozták őket daganatos, húgyivarszervi, idegrendszeri és immunológiai betegségekkel is.

A parabének károsítják a hormonrendszert és például a lányoknál előrébb hozhatják a nemi érettséget.

Teljes körű tiltás híján, sok cég még mindig nem hajlandó kiváltani a termékeiben, így továbbra is használják őket ( még a baba termékekben is előfordulnak).

 

SLS/Sodium Lauryl Sulfate, azaz mitől habzik, olyan szépen a habfürdő?

Az SLS a felületaktív anyagok közé tartozik, azok közül is egy tisztító hatású, habképző tenzid. (A tenzidek olyan molekulák, amelyek a zsíros szennyeződéseket apró gömbök, úgynevezett micellák formájában magukba zárva képesek azt a felületről eltávolítani.)

A felületaktív anyagok segítenek eltávolítani a zsíros, olajos szennyeződéseket. Az SLS az egyik legelterjedtebb tisztítószer és kozmetikai összetevő. Egy hagyományos tusfürdő, sampon, habfürdő, tisztítószer összetevői között az SLS vagy egyéb alternatívája (SLES, ALS, SCS) biztosan megtalálható.

A szappanokhoz kifejezetten azért adják hozzá, hogy látványos és megfelelő habot képezzen.

SLS hatásai:

A tisztító szerekben az SLS koncentráció 0,01%-tól 50%-ig terjedhet!
Habár tudományosan még nem bizonyított a rákkeltő hatása mégis van, amiben szinte minden kutatás és forrás egyetért. Mégpedig abban, hogy az SLS erős potenciális bőr- és szemirritáló anyag, valamint szájban és belélegezve is irritálhatja a légzőszerveket.

Fokozottan veszélyes a csecsemőknél/ gyermekeknél, akiknél már rövidebb kitettség esetén is jelentkezhet az irritáció, hiszen vékonyabb, érzékenyebb még a bőrük. Így egy-egy habfürdős játék a kádban, veszélyes is lehet.

 

Az ekcémás vagy érzékeny bőrű, vegyszerallergiára, hajlamos emberekre, szintén kellemetlen és fájdalmas hatással vannak az SLS-t tartalmazó termékek. Részükre kifejezetten ellenjavallt SLS-t vagy SCS-t tartalmazó tisztálkodó szerek, tisztító szerek használata. Az SLS irritáló hatásánál fogva akadályozza és lassítja a sebek gyógyulását is.

Ráadásul az SLS kivonja a bőr olaj- és nedvességtartalmát, emiatt érezzük gyakran a száraz, húzódó érzést a bőrünkön.

( >>> Többet is olvashatsz az SLS-ről ide kattintva!)

Kerüljük azokat a termékeket, ahol az alábbi összetevőket látjuk:
SLS (Sodium Lauryl Sulfate); SLES (Sodium Laureth Sulfate); ALS (Ammonium Lauryl Sulfate); ALES (Ammonium Laureth Sulfate); Sodium Cocoyl Sarcosinate,TEA (Triethanolamin) Lauryl Sulfate

 

PEG/Polietilén-glikol

A PEG rövidítés után általában egy szám szerepel (pl. PEG-4 vagy PEG-100).

A PEG emulgeálószer, egyben tartja a zsíros és vizes részeket, ettől a kozmetikai termék homogén lesz.

Minél kisebb a PEG szótag után található szám, annál könnyebben felszívódik a vegyület a bőrön át. A PEG-vegyületek enyhén irritálóak, de ennél nagyobb probléma, hogy segítik a különböző vegyületek, így köztük a káros szennyező anyagok átjutását is a bőrfelületen.

Hatásai eléggé megosztják a közvéleményt.

Bőrre gyakorolt hatása miatt gyakran kerül viták középpontjába és általánosságban azt javasolják, hogy kerüljük az ilyen összetevőket tartalmazó kozmetikumokat.
Ellenzői arról beszélnek, hogy az előállítása során „nem túl egészséges” szennyeződések maradhatnak benne, amik ronthatják az őt tartalmazó termékek minőségét.

Sérült hámréteg esetén (viszkető vörös foltok, neurodermitisz) kerülni kell a magasabb PEG koncentrációjú (PEG-10 M, PEG-14 M, PEG- 32, PEG-4, PEG-6 Stearate, PEG-7, PEG-8 Esters) kozmetikai készítményeket!

Triklozán/Triclosan

A triklozán klórozott aromás vegyület, melyet fertőtlenítő-, gomba és baktériumölő szerként használunk.

A triklozán, mint antimikrobiális anyag sok fogyasztói termék összetevője. Fertőtlenítő adalékként (antibakteriális, gombaölő szerként) megtalálható kozmetikumokban (szappanok, dezodorok, fogkrémek, borotválkozás utáni krémek, szájvizek, és tisztítószerek)

Több kutatás szerint is a triklozán beavatkozik a hormonrendszerbe. Az egészségügyi kockázatok miatt Európában elkezdődött a triklozán korlátozása több területen. Egészségügyi és zöld szerveztek szerint a fejlett világban nagyobb egészségügyi kockázatot jelent a triklozán, mint amennyi előnyt jelent a fertőtlenítő hatása.

Káros hatásai:

Befolyásolja a pajzsmirigy hormontermelését, rákot, fejlődési rendellenességeket, májkárosodást okozhat. Egyre több a bizonyíték arra, hogy a triklozán használata elősegíti az antibiotikumokra és antibakteriális termékekre rezisztens törzsek, például a hasmenést okozó E. coli baktérium és a szalmonella kialakulását.

Egyes típusai felhalmozódnak a szervezetben. Korábbi vizsgálatokban öt emberi anyatej mintából háromban mutattak ki triklozánt, és újszülöttek köldökzsinór vérében is találtak belőle. Ez azért lehet ijesztő adat, mert a fejlődő magzat különösen sebezhető lehet a triklozán hatásaival szemben.

Mivel a triklozántartalmú termékek többsége végül a szennyvízbe kerül, a természetes vizekben nagy mennyiség halmozódik fel belőle, és ez negatívan hat a környezetre. A triklozán megöli az algákat (amelyek a vízi táplálékláncok alapját képezik, ezért pusztulásuk különösen nagy kárt okoz a társulásokban), és nagy mennyiségben felhalmozódik halakban és más vízi fajokban.

A listánk sajnos koránt sem teljes, ezért érdemes tovább kutakodni a veszélyes kozmetikai anyagok tekintetében.

Mit tehet egy átlag fogyasztó?

Tájékozódjunk! Ismerjük meg az összetevőket, hogy mi mit jelent, milyen hatással bír, milyen tüneteket okozhat. Nézzük meg az összetevők listáját, mielőtt egyből a „bio” , az „érzékeny bőrre” vagy a „bőrgyógyászok által tesztelt” termék feliratok alapján betennénk valamit a kosarunkba. (Sajnos ezek a termékek is tartalmazhatnak olyan anyagot, ami allergiás tüneteket okoz vagy egyéb módon káros.)

Ha egy termék használata után allergiás tüneteket tapasztalunk, azonnal hagyjuk abba a használatát és forduljunk orvoshoz.

Egy kis odafigyeléssel sok méreganyagtól megkímélhetjük a szervezetünket!
Legyél te is tudatos vásárló!

 

Ha már a kozmetikumaidat körültekintően választod meg, tegyél így a tisztítószereiddel is!

Ismerd meg az egészségbarát takarítást!

Használd a természetes probiotikum erejét!